A pszichológia versenyez a teológiával az emberi lelkekért, vagy minden pap, sőt minden hívő tulajdonképpen pszichológus? Lehet-e Jézus tetteit és példázatait a modern lélektan szemszögéből vizsgálni? Milyen sémák befolyásolják, hogy boldognak vagy pechesnek érezzük magunkat, és miért veszekszünk felnőtt fejjel is a szüleinkkel? Hogyan szolgálja egy vallási közösség a személyiségfejlődésünket, illetve a függőségben tartásunkat? Izsák Norbert újságíró kérdezi a pasztorálpszichológia professzorát, Németh Dávidot mindenről, ami csak a lelkünket érintheti.

MEREDEK GÖRBÉN ISTENHEZ

 Izsák Norbert

Ellis fordulatokban bővelkedő élete izgalmas és tanulságos olvasmány különösen manapság, amikor úgy tűnik, a nyugati világban a keresztény egyház egyre inkább elveszíti hitelességét, és egyre több fiatal keresi az élet értelmét a távol-keleti vallások vonzáskörében. Ellis életébe Izsák Norbert coach és gyakorlati teológus kérdésein keresztül pillanthatunk be.

Ellis Potter tizenöt évig élt zen buddhista szerzetesként egy kaliforniai kolostorban, amikor az élete egészen más irányba fordult.

„Európában utazgattam és kolostorokat látogattam. Találkoztam egy régi ismerősömmel, aki éppen L’Abri-ba tartott, egy keresztény közösségbe, amit Francis Schaeffer alapított. Vele mentem. (…) egy-két gondolatot L’Abriban annyira veszélyesnek és hibásnak tartottam, hogy azt gondoltam: segítek nekik kimászni a sötétségből. Térítőként mentem oda, de elég rossz buddhista misszionárius voltam, mert ehelyett én lettem keresztény.”

(A kötet angol nyelven is olvasható.)

VALLOMÁSOK – KORTÁRS PRÉDIKÁTORPORTRÉK

Izsák Norbert

HVG-s ​éveim legderűsebb és legszórakoztatóbb tevékenysége a lapvégi Portré-interjúk készítése volt. Csak reméltem, hogy lesz egyszer valaki, aki nem csupán szívesen olvassa ezeket, hanem kedve lesz hasonló modorban írásos-párbeszédes karakterrajzokat készíteni. Most kissé sértődött vagyok, mert arra azért nem számítottam, hogy lesz, aki még az enyémeknél is jobbakkal áll elő. Mi marad ilyenkor egy lovagias elődnek? A gratuláció és az ajánlás. E kettőt gyakorolnám hát ezúton is. (Horváth Zoltán, a HVG korábbi főszerkesztő-helyettese, címlapkreátor és a Portré rovat szerkesztője)

A kötetben szereplő interjúk olyan közösségek képviselőivel készültek, melyek Magyarországon kevéssé ismertek. A hiteles beszámolókból elkötelezett és színes egyéniségek bontakoznak ki az olvasó számára. Számos meglepetéssel és a szokványos kliséket üdítően feloldva. (Dr. Dr. Máté-Tóth András valláskutató, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudomány Tanszékének professzora)