2026. októberi hírlevél

Októberben legalább kétszer szembesültem az öregedés kérdésével. Először egy Deep Purple-koncerten, aztán a Zene Házában, ahol egy rendszerváltás előtti ellenálló zenékről szóló kvízen indultunk néhány barátommal.

2026oktober 7

A Deep Purple-koncert a Highway Star-ral kezdődött. Ian Gillan 81 éves, és még mindig jobb hangja van, mint nekem valaha volt vagy lesz. Persze az eredeti, Mark I felállásból már csak Ian Paice dobos van a zenekarban, Gillan csak a negyedik lemezen szerepelt először, de nem szeretném, ha minden személyes hírlevelem havi rocktörténeti almanachá változna.

Bár, ha már itt tartunk, a Highway Star 1972-ben jelent meg a Machine Head albumon, és…

Na jó.

Inkább mutatom a koncert nyitását. Itt az intro és az utána következő, meglehetősen zúzós Highway Star. Ha pedig kíváncsi vagy, hogyan szólt a zenekar az első lemez idején, itt a Hush. (Ami nem is Deep Purple szám, hanem Joe South-é, nézzétek csak, itt az eredeti: https://www.youtube.com/watch?v=lknJe0zUQXk – ejnye, most már tényleg a kezemre ütök!)

Azért volt ennek az estének egy másik, személyesebb rétege is. Rengeteg sci-fi-utalás volt a koncerten, és biztos vagyok abban, hogy Apukámnak is nagyon tetszett volna. Remélem, látta fentről, és talán örült annak, hogy én mennyire örültem.

A hónap másik nagy zenei eseménye egy kvíz volt a Magyar Zene Házában a fenti címmel. Czövek Tamás, Tóth Sándor Péter, Verebi Ákos barátaimmal és egy punk kultúrában jártas pünkösdi ismerősömmel indultunk. Utóbbi nevét nem oszthatom meg, mert nem kaptam rá engedélyt. (Mondjuk, a többiektől sem, de Tamás még a facebookon sincs fent, és nem hinném, hogy olvassa ezt a hírlevelet.)

A csapatunk neve Mezős Pál brigád volt. (Erdős Péter. Mezős Pál. Érted?!) A kvíz a rendszerváltás előtti „ellenálló zenékről” szólt. Rengeteg izgalmas feladatot kaptunk, és végül harmadik helyezést értünk el. Azért akadt némi értelmezési nehézségünk: például nem teljesen értettük, hogyan kerülhetett Korda György és a Neoton Família a lázadás szimbólumai közé. Úgy emlékszem, Csepregi Éva és Erdős Péter viszonyát csak mérsékelten lehetne az ellenállás fogalmával jellemezni.

2026oktober 2

Talán emlékeztek rá, hogy az augusztusi Jethro Tull koncerten vettem egy Too Old to Rock’n’Roll: Too Young to Die pólót is. Akkor elhatároztam, hogy ez lesz az idei konferencia-előadásaim fellépőruhája, elvégre fontos a szakmai hitelesség, nem elég kompetensnek lenni, annak is kell látszani.

1

Az ICF magyarországi konferenciáján workshopot tartottam Szerződéseink az élettel: milyen nem tudatos egzisztenciális megállapodásai vannak az ügyfélnek és a coachnak? címmel.

Tudom. Nem az a cím, amellyel az ember véletlenül betévedő járókelőket csalogat be egy konferenciaterembe. Pedig szerintem izgalmas kérdés. A coachingban sokat foglalkozunk az explicit megállapodásokkal: mit szeretne elérni az ügyfél, min akar dolgozni, mi lenne számára hasznos?

De mi van azokkal a szerződésekkel, amelyeket soha nem fogalmazott meg, mégis egész életében hűséges hozzájuk? Például: Akkor vagyok értékes, ha szükség van rám. Ha valaki ezt a szerződést kötötte az élettel, akkor hiába tanítgatjuk, coacholgatjuk delegálni. Amíg a feladatok átadása azzal a kockázattal jár, hogy elveszíti a saját értékességét, addig a delegálás nem egyszerű vezetői készség, hanem egzisztenciális fenyegetés.

Beszéltem a negatív potenciáról is. (Nem, ezt nem a korosodó férfiak találták ki!) Dióhéjban: a pozitív potencia jelenti azt, amit képes vagyok megtenni. A negatív potencia pedig azt, amit képes vagyok NEM megtenni. Pl.: nem megmenteni valakit, nem megoldani helyette a problémáját, nem mindenre azonnal benyögni a választ.

Egy belga MCC-aspiráns kollégámmal például néhány alkalom alatt elképesztően nagy utat tettünk meg, de ugyanezt látom egy kedves, PCC-re készülő kollégámnál is. Kvantumugrással ér fel, amikor a coachingban már nem mi akarunk mindennek értelmet adni, nem mi terelgetjük a beszélgetést, hanem a termékeny nem-tudásban kísérjük az ügyfelet. Miénk a negatív potencia, hogy az övé lehessen a pozitív potencia. Erős kísértést érzek a metafora továbbgörgetésére, és most elvérzik a negatív potenciám, nem tudom kihagyni: az ügyfél fogja megtermékenyíteni a saját életét, a folyamat végén az öröm viszont közös.

Októberben elolvastam Kavagucsi Tosikadzu Mielőtt a kávé kihűl című regényét. Nagy üzenete, hogy a múltat nem, de annak értelmezését, és a jelen megélését, érzéseit megváltoztathatom. Tessék, és még csak nem is linkeltem be a szerző életrajzát. Megy ez a negatív potencia!

Aztán Goethe következett: Az ifjú Werther szenvedései. Készülök a Faustra is. Közben meg lapozgatom az Odüsszeiát. Kicsit olyan érzésem van, mintha az iskolában ellinkeskedett kötelezőket fontosnak tartanám 40 évvel később bepótolni. De nem. Tényleg élvezem!

Olyannyira, hogy életemben először megpróbáltam hexametereket is írni. Ez azért különleges élmény, mert balgán azt hittem, hogy a hexameter valami olyasmi, amit a költők könnyedén művelnek, Devecseri Gábor verslábakat reggelizik, aztán estig kiesik hat ének a tollából. Very unlikely. Nekem például egy rosszul sikerült dactylus két napomat is tönkretette. De nagyon élvezem!

40 éve készültem megnézni a Játszd újra, Sam! című darabot. Kern András kimagasló formában volt, most már szorongok megnézni filmen, Woody Allennel. Pár évtized, és oda is eljutok.

November 11-én megyek Bécsbe Bob Dylan koncertre! Dylan 85 éves. Gillan 81. Ian Anderson 79. Én pedig 53. Igaz, itt-ott szúr, fáj, keveset alszom (vagy ahogyan a költő mondja: „keveset alszik negyven felé az ember”, pláne egy tízessel később!), súlyfürdőre is járok, de talán mégsem kellene annyit panaszkodnom az életkoromra. Se.

A PTF-en zajlik az élet. November 26-án, Hálaadás napján tartjuk a coaching konferenciánkat. Amerikai vendégünk Ben Olsen PCC kollégám lesz, aki másfél évtizedig színészként is dolgozott, több ezer órányi rehabilitációs és pasztorális tanácsadási tapasztalata van, és a keresztény szemléletű coaching egyik izgalmas nemzetközi képviselője.

És jön egy új könyv! Tudjátok, az elmúlt két hónapban egyre fontosabb lett számomra az írás. Megint.

A Spiritusz – Egzisztenciális levelek és az Ars Sophiae – Coaching: a bölcsesség művészete írása mostanra a hetem állandó részei lettek. Az első negyedéves termést egyetlen könyvben fogom megjelentetni.

Mégpedig egy olyan könyvben, amelyet majd két irányból lehet olvasni. Az egyik oldalról a Spiritusz indul, a másikról az Ars Sophiae, és talán középen találkoznak. Valahogy így működik bennem is ez a két világ. Az egyik oldalon a személyes, egzisztenciális kérdések, a másikon a coaching és a segítő kapcsolatok foglalkoztatnak. Aztán előbb-utóbb kiderül, hogy ugyanarról beszélek-e.

Ha szívesen olvasnál hetente ilyesmiket, itt tudsz feliratkozni:

Spiritusz – Egzisztenciális levelek

Hitről, szabadságról, sebezhetőségről, kapcsolatokról, veszteségről írok.

Ars Sophiae – Coaching: a bölcsesség művészete

Coachként, mentor coachként és coach szupervizorként gondolkodom hangosan arról, mi történik velünk a segítő kapcsolatban. Nem hülyebiztos kérdéseket írok le, inkább azzal foglalkozom, hogy kik vagyunk mi, amikor feltesszük őket.

Ha szeretnél belekóstolni, itt van két egymással beszélgető írás, amelyek valahogy kapcsolódnak a múlt heti konferencia-előadásom témájához:

Spiritusz 12. szám – Szerződéseink az élettel

Ars Sophiae 12. szám – A segítő szakemberek nem mindig kényelmes önvizsgálata

2026oktober 5

Hozzám is szólt az ICF konferencián tartott előadásom. Általában azt szoktam végiggondolni, mit szeretnék még csinálni. Egyébként sok mindent: könyveket írni, emberekkel dolgozni, zenét hallgatni, utazni, sokat úszni a Dunában.

Azt hiszem, egyre hosszabb a listám arról is, hogy mi mindent szeretnék nem megcsinálni. (Régen ténylegesen vezettem egy listát arról, kire-mire mondtam nemet, nagyon inspiráló volt azt látni, hogy egyre duzzadt!) Nem vállalni el még egy feladatot. Nem válaszolni azonnal. Nem megoldani. Nem bizonygatni. Neked mi lenne ezen a listán?

Barátsággal

Norbi

norbi@izsaknorbert.hu
www.izsaknorbert.hu
www.facebook.com/izsaknorbertcoach
www.youtube.com/channel/izsaknorbert
www.linkedin.com/in/norbert-izsak-mcc/
open.spotify.com/izsaknorbert