Mielőtt feltennéd a következő kérdést
A kezdő coach büszke az okos kérdéseire. Az érett coach arra büszke, hogy észreveszi: az ügyfélben sokkal jobb kérdések születnek meg.
Oktatói, mentori és coach-szupervizori munkámban gyakran tapasztalom, hogy a pályájuk elején vagy közepén járó coachok mintegy beleszeretnek a kérdéseikbe. Minden coach óhatatlanul átmegy azon a fejlődésen, hogy eleinte a kérdéseire koncentrál. Ezzel nincs semmi baj, mindig jól jön egy jó kérdés. Ha azonban nagyon erre koncentrálunk, akkor elmulasztjuk az ügyfélhez való kapcsolódást. Ez lesz az a fa, amitől nem látjuk az erdőt.
„Na, de Norbi! Hát én az ügyfél témáján gondolkodom, hogyan is ne kapcsolódnék hozzá?!” – Na, éppen ez az! Gondolkodsz. Amíg Te gondolkodsz, addig mi van az ügyféllel? Mi van az érzéseivel? Mi van az itt és mosttal?
A jelenlétből születő kérdés sokszor meglepően egyszerű. Néha szinte „butának” tűnik: „Mi történt most?”, „Hol jársz?”, „Mi érintett meg ebben?” Éppen azért működik, mert nem a coach gondolati teljesítményét, hanem az ügyfél tapasztalatát követi.
Mentorként és assessorként a coachingbeszélgetésekben szinte hallom, amikor a coach ráharap valamire, ami megtetszett neki (sokszor arra ugrik, amivel szerinte ő könnyen tudna dolgozni), és azt kezdi el „ütni”. Az ügyfél közben három nagyon erős mondatot is mond, de a coach már nem tudja meghallani, mert magában már a saját gondolatait és a következő kérdéseit csiszolgatja.
Éppen ezért két kérdést érdemes egyszerre észben tartanod: Hol jár most az ügyfél? És mi történik közben benned?
Eszembe jut egy kolléga, akivel mentor coachingban sokat dolgoztunk azon, hogyan tud hitelesen jelen lenni (éppen egy fontos minősítési mérföldkőre készült). Néhány hangfelvételen meg sem várta, hogy az ügyfél befejezze a mondanivalóját, mert már újabb zseniális felfedezését, erős kérdését akarta vele megosztani. Mi tagadás, jó kérdések voltak. Csak közben valami fontos elveszett. Az ügyfél megosztotta a sebezhetőségét, és nyitottsága lassacskán bezártsággá változott.
Ha hagyjuk az ügyfelet dolgozni, akkor megtapasztalhatjuk: neki sokkal jobb kérdések jutnak az eszébe. Ha időről időre megállunk, és megkérdezzük, mi forog most benne, mi a számára legfontosabb kérdés, akkor meg fogunk lepődni, milyen jó kérdéseket, szempontokat hoz be a beszélgetésbe. Rendszeresen előfordul velem, hogy az ügyfél egy rövid csend után sokkal keményebb kérdést tesz fel magának, mint ami nekem eszembe jutott volna.
A coaching egyik legnagyobb kísértése nem a tanácsadás. Hanem a bizonytalanság gyors megszüntetése.
Néha éppen az a feladatunk, hogy teret adjunk az ügyfélnek ahhoz, hogy csendben együtt lehessen azokkal a kérdésekkel, amiket eddig még sosem mert feltenni magának. Hogy végre igazán szembesülhessen azzal, hogy hol van. Innen indul el minden változás.
Ha felteszem az MCC-assessori sapkámat, mindezt össze tudom kapcsolni az ICF 2026-ban megújított MCC Minimum Skills Requirements dokumentumával. A 3. kompetencia egyik viselkedési elvárása így szól: „Coach notices possible shifts emerging in the conversation and clarifies the desired direction of the session with the client.” Vagyis: „A coach észleli a beszélgetésben felbukkanó lehetséges irányváltásokat, és az ügyféllel együtt tisztázza az ülés kívánt irányát.” Erre csak akkor van esélyem, ha jelen tudok lenni. Ha nem a következő kérdésemen töröm a fejem. Ha nem akarok jobban dolgozni az ügyfélnél. Ha nem félek a csendtől. És természetesen: ha időről időre visszaadom neki a döntést: mi most számára a legfontosabb kérdés?
GYAKORLAT
A következő coachingban legalább egyszer várj öt másodpercet, mielőtt megszólalsz. Figyeld meg, mi történik benned, majd kérdezd meg az ügyfelet: „Hol jársz most?”
Ha megszólított ez a levél, örömmel veszem, ha válaszolsz rá: Mi változott, amikor nem siettél a következő kérdéssel?
A hét elején a Spirituszban arról írtam, hogy Isten egyik első kérdése a Bibliában ez volt: Hol vagy?
A coachingban ezt az ügyfélnek tesszük fel. A reflektív gyakorlatban és a szupervízióban önmagunknak is: hol vagyok én most ebben a beszélgetésben?
Ha érdekel, miért félünk feltenni a nehéz kérdéseket, iratkozz fel Spiritusz – Egzisztenciális levelek című, a fentieket spirituális szempontból megközelítő hírlevelemre.
A következő kérdéssel még kicsit várva,
Norbi
A hírlevél végleges változata egy több órás szerkesztői párbeszéd eredménye köztem és a ChatGPT között. Nem azért használom, hogy helyettem írjon, hanem hogy vitatkozzon velem, kérdezzen vissza, és segítsen addig csiszolni a gondolatokat, amíg valóban azt mondják, amit szeretnék.
Legutóbbi hozzászólások